Ugrás a tartalomra

LZCNT

Architektúra-hivatkozásFeex

Az LZCNT megszámlálja a vezető nullbitek számát egy egész típusú operandusban. Eltér a BSR utasítástól, beleértve a nullára adott eredményét is, és explicit képességellenőrzést igényel.

Amit tudni érdemes

Az LZCNT megszámlálja a vezető nullbitek számát egy egész típusú operandusban. Eltér a BSR utasítástól, beleértve a nullára adott eredményét is, és explicit képességellenőrzést igényel.

Hogyan működik

Az eredmény a legmagasabb 1-es bitet megelőző nullbitek száma a kiválasztott operandusszélességben. Csupa nulla operandus esetén az LZCNT az operandus szélességét adja vissza. Jelzőbitjei és a nullára vonatkozó viselkedése eltérően van definiálva a korábbi, rokon kódolású bit-scan-reverse művelethez képest.

Ahol hasznos

Egy tömörítő vagy numerikus formátumot kezelő rutin a számlálás segítségével meghatározhatja, hány értékes bitre van szüksége egy értéknek. A nulla helyes kezelése elengedhetetlen a méretszámításokhoz és a léptetésekhez, mivel a bitkeresés téves helyettesítése érvénytelen eredményt adhat.

A támogatás és az engedélyezés ellenőrzése

A CPUID.80000001H:ECX 5. bitje jelzi az LZCNT támogatását a vonatkozó gyártói definíció szerint. Először győződjön meg arról, hogy a kiterjesztett levél létezik. Használjon támogatott fordítóprogrami/futtatókörnyezeti képességlekérdezést, valamint olyan tartalékmegoldást (fallback), amelynek a nullára vonatkozó szemantikája megegyezik.

A pontos utasítás- és operandusformát ellenőrizze ahelyett, hogy egy szomszédos kiterjesztésből következtetne a támogatásra. A skaláris egészértékű funkciók általában általános célú regisztereket használnak; a vektorokhoz társított kódolás nem jelent automatikusan vektorállapot-követelményt.

Amit a funkció nem biztosít

Az LZCNT nem az összes beállított bitet számlálja meg, és nem azonos a TZCNT utasítással. Egy nem támogatott processzor BSR-ként értelmezheti a kódolást, így pusztán az utasítás kipróbálása nem biztonságos funkcióteszt. A BMI1 és a BMI2 különálló képességek.

Kompatibilitás és teljesítmény a gyakorlatban

A helyesség a határesetektől és a sebességtől egyaránt függ. A nulla bemenet, a túlcsordulási és átviteli jelzőbitek, az operandus szélessége, az igazítás és a memóriarendezés mind módosíthatják a szemantikát. Érdemes olyan fordítóprogram- vagy függvénytár-felületeket előnyben részesíteni, amelyek dokumentálják ezeket a részleteket, és támogatott tartalék megoldást (fallback) kínálnak.

Gyakorlati ellenőrzőlista

  1. Rögzítse az érintett processzor vagy platform pontos modelljét, valamint az alkalmazás, az operációs rendszer és a futtatókörnyezet verzióját. Őrizze meg a tényleges hiba vagy követelmény pontos szövegezését.
  2. Ellenőrizze az adott modellhez tartozó gyártói referenciát, majd vizsgálja meg a tényleges képességet és az engedélyezett állapotot abban a környezetben, ahol a program fut.
  3. Vesse össze a kiválasztott bináris vagy háttérrendszer minden követelményét. Egy hasonló elnevezésű funkció, álnév vagy tág technológiai címke nem elegendő.
  4. Győződjön meg arról, hogy az alkalmazás a kívánt implementációt választotta ki. Használja annak dokumentált diagnosztikai eszközeit és egy támogatott tartalék megoldást, ha a követelmények nem teljesülnek.
  5. Egyszerre csak egy támogatott módosítást hajtson végre, és ismételje meg ugyanazt a munkaterhelést. Tartsa elérhetően az eredeti konfigurációt és a helyreállítási útvonalat.

Ha a funkció szerepel a listán, de a szoftver nem tudja használni

Kezdje a hibát jelző pontos komponenssel. A hardveradatbázis a rögzített képességet írja le; az operációs rendszer vagy a hipervizor ettől eltérő tényleges környezetet tehet elérhetővé. Az érvénytelen utasítás miatti hiba (illegal-instruction) esetén a ténylegesen hibát okozó utasítást és a bináris összeállítást is vizsgálni kell, mivel az adatsérülés vagy egy nem kapcsolódó, nem támogatott utasítás is hasonló tünetet produkálhat.

Telepítse az adott platformhoz támogatott alkalmazás-, illesztőprogram- vagy futtatókörnyezet-verziót, és szükség esetén használja a gyártó által dokumentált alapértelmezett vagy tartalék változatot. Egy szoftverfrissítés nem hozhat létre olyan utasítást, amellyel a processzor nem rendelkezik. A firmware- és biztonságipolitika-módosítások során a rendszer gyártójának eljárását és egy helyreállítási tervet kell követni egy általános optimalizálási recept helyett.

A magyarázat forrásai és hatóköre

Intel 64 and IA-32 Architectures Software Developer's Manual · AMD CPUID Specification, 25481. kiadvány · x86-64 psABI: processzorarchitektúra és mikroarchitektúra-szintek

Ezek a hivatkozások az architekturális viselkedést és a szoftverkövetelményeket határozzák meg. Nem ellenőrzik függetlenül a hivatkozott hardvermodell oldalán található összes funkcióértéket. A modell támogatásához használja az adott oldal gyártói bizonyítékait, és ellenőrizze a tényleges rendszerkonfigurációt. Ez a cikk nem tartalmaz teljesítménytesztet, tanúsítást vagy független felülvizsgálati dátumot.

Források és ellenőrzés

Szerkesztői jogtulajdonos: Feex. Független felülvizsgálati dátum nincs rögzítve. Hogyan kutatunk.

Hasznos volt ez a cikk?

Egy igen vagy nem is elég. Válasszon egy indokot, ha szeretne, vagy írjon egy rövid megjegyzést.

Hasznos volt ez a cikk?